Donald Trump volt amerikai elnök a floridai Mar-a-Lago rezidenciáján beszélt támogatói előtt, saját szerepét hangsúlyozva a félidős választáson szerinte várható republikánus győzelmek esetében. Ez minden bizonnyal saját 2024-es elnökjelölti indulásának előhangolása.
Joe Biden nem tudta meggyőzni a választókat kormánya politikájának előnyeiről - derül ki az NBC által készített exit poll felmérésből, amelyet a Sky News is közölt.
A kiemelten fontos körzetnek számító Arizona államban több szavazatszámláló gép is elromlott, az erről készített tájékoztató videó pedig szárnyra kapott a jobboldali összeesküvéshívők között, akik szerint a demokraták így próbálják meg elcsalni a választásokat – írja a CNN.
Philadelphia választási tisztségviselői úgy döntöttek, hogy újfajta procedúrával próbálják meg kiszűrni a választási csalást, ezzel pedig, bár alighanem tisztább lesz a billegő Pennsylvania mai választásának eredménye, az összesítés még az eredetileg bejelentettnél is jobban el fog húzódni.
Történelmet írhat Mehmet Oz azzal, hogy ő lesz az Egyesült Államok első muszlim vallású szenátora, a volt szívsebész ráadásul érdekes módon republikánus színekben indul a kritikus fontosságú Pennsylvania államban.
Elismerte Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember egy hétfői közösségimédia-bejegyzésben, hogy beavatkozott az amerikai választásokba, és azt állította, hogy a jövőben is erre fog törekedni.
Gyanús fehér port tartalmazó levelet küldtek vasárnap Arizona állam republikánus párti kormányzójelöltjének kampányközpontjába, a küldeményt átvevő dolgozó orvosi felügyelet alá került.
A közelgő amerikai félidős választásokra reagálva új szabályokat vezet be a TikTok a politikusok, kormánytisztviselők és politikai pártok fiókjaira vonatkozóan - számolt be az Engadget alapján a 24.hu.
Nagyon jelentősen, mintegy 59,1 százalékponttal kikapott Jason Mariner floridai republikánus képviselőjelölt demokrata kihívójával, Sheila Cherfilus-McCormickkal szemben, ennek ellenére nem hajlandó elismerni vereségét – írja a Business Insider.
Oroszország szerdán visszahívta washingtoni nagykövetét, hogy megbeszélést folytassanak vele a amerikai-orosz kapcsolatok jövőjéről, miután Joe Biden azt ígérte, hogy Vlagyimir Putyin meg fog fizetni az amerikai választásokba való feltételezett beavatkozásért – írja a Reuters.
Egyre mélyül a törésvonal a Republikánus Párt mérsékelt jobboldali és „Trumpista” képviselői közt, ami jól látszik az alkotmányos felelősségre-vonási eljárás (impeachment) eseményeiből is, hiszen a pártból 17 kongresszusi tag is Trump ellen szavazott. Először Trump vetette fel, hogy új pártot alapítana, amiért eleinte úgy tűnt, hogy a republikánusok "elárulják," aztán az impeachment-eljárás során világossá vált, hogy a párt nagyobb része még mindig hűséges hozzá, így a mérsékelt republikánusok kezdtek el tárgyalni a pártból való kiválásról. Bár mindkét "oldal" latolgatni kezdte a pártszakadás ötletét, még mindig nem reális az, hogy ez meg is valósul, hiszen az amerikai választási rendszer egyedi adottságai miatt három párt nem fér el egyszerre a politikai arénában, egy új pártot felfuttatni pedig - amely kitúrja a republikánusokat -, elképesztő mennyiségű pénz és idő lenne. A következő években a párt lelkéért folyik majd a harc: végleg eldől az, hogy a Republikánus Párt visszakanyarodik-e a mérsékelt amerikai konzervativizmushoz, vagy inkább teljesen átalakul "MAGA Párttá".
Az amerikai elnökválasztás után véget vetne Donald Trumppal való „kapcsolatának” a Deutsche Bank, mert már belefáradt az üzleti kötelék miatti folyamatos kritikákba a bank – írja a Reuters az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva.
Tíz éve először több pénzt adományoztak a hedge fundok a demokratáknak, mint a piacbarát republikánusoknak, melynek oka főleg az, hogy a baloldali hedge fundosok jelentősen megemelték adományaikat az időközi választásokhoz közelítve - írja a Financial Times.
Miközben számos prominens befektető (legutóbb például Carl Icahn) az aggodalmát fejezte ki mostanában a részvénypiacok kilátásaival kapcsolatban, addig a Morgan Stanley amerikai részvénypiacokkal foglalkozó vezető stratégája szerint vonzók most az amerikai papírok.
Nincs már mesze az amerikai elnökválasztás, ennek kimenetele pedig különösen fontos lehet az olajcégek számára, ezen a téren ugyanis brutális különbségek vannak a pártok programjaiban. A republikánusok lényegében fenntartanák a mostani fosszilis energiatermelésen alapuló rendszert, és háttérbe söpörnék a klímavédelmi szempontokat, míg a demokraták 10 éven belül 50 százalékra növelnék a megújulók arányát az USA energiatermelési mixében. Hillary Clinton győzelme így feltehetően sok mindent felforgatna az iparágban, aminek aligha örülnének az évek óta szenvedő olaj és gázipari vállalatok.